A szakadék mélyéről hoztuk fel a kapcsolatot

Egy fiatalember keresett meg még tavaly decemberben. Nagyon el volt keseredve, mert a barátnője végleg szakított vele. Elköltözött, minden holmiját elvitte, minden fórumon letiltotta és megkérte a fiút, hogy soha, de tényleg soha többet ne keresse, mert nem akarja őt látni.

A szakításuk oka az volt, hogy a fiú rengeteget dolgozott. Mindkettejükért tette. Azért hajtott ennyire, hogy jobb körülmények között éljenek, lakást vegyenek. Mindeközben eléggé elhanyagolta a lányt, nem foglalkozott vele.

Most, hogy a lány elhagyta és elköltözött tőle, a fiú rájött, hogy magányos. Értelmetlen volt a sok munka. De számára az volt a legszomorúbb ebben az egészben, hogy ráébredt arra is, hogy mennyire hiányzik neki a lány, mennyire szereti és hogy nincs értelme a sok munkának, ha nincs kiért hajtani.

Amikor elkezdtem vele dolgozni, meg kellett értetnem a fiúval, hogy nem biztos, hogy helyre lehet hozni ezt a kapcsolatot, mert lehet, hogy a lány már beleszeretett valaki másba. Ez is lehetett hirtelen távozásának oka. Ebben az esetben tényleg nehéz, vagy akár lehetetlen is lesz helyrehozni a dolgot. Főleg úgy, hogy én nem tudok beszélni, kapcsolatba lépni a lánnyal, hiszen nem ő keresett meg, nem ő kért segítséget és így nem tudom megismerni az ő nézőpontját, nem tudom az érzéseit, gondolatait.

Azt gondoltam, ha arról van szó, hogy tényleg az elhanyagoltság a szakítás valódi oka, akkor van némi esélyünk és a kommunikáció segítségével meg lehet menteni a nagyon elmérgesedett kapcsolatot is. Így gondolkoztam.

Igen ám, de hogyan alapozzunk meg bármilyen kommunikációt, ha minden vonal el van vágva, és nem hajlandó fogadni semmilyen kezdeményezést a másik féltől? (Letiltás a social média felületeken, telefonszám blokkolva)

Hát ebben voltak trükkök, de kértem a fiút, hogy csak azt csinálja, amit javaslok, és csak abban a formában, ahogy megbeszéltük.

Irattam egy levelet a fiúval, amit be kellett dobnia a postaládájába. A szerencsében és a lány nyitottságában bíztunk. Reméltük, hogy elolvassa a levelet, nem tépi szét, és hajlandó lesz arra, hogy öt percet adjon a volt barátjának arra, hogy tisztázza a helyzetét.

Elértük a célt, a lány elolvasta a levelet és végül adott a fiúnak 15 percet egy „utolsó” beszélgetésre.

Ezt a beszélgetést is átvettük, átbeszéltük, „elpróbáltuk.”

Kidolgoztuk a forgatókönyvet, hogy pontosan mi mindent kell mondania, tisztáznia, mi az, amit el kell mondania a szerelmének, és ezt pontosan milyen formában tegye meg, hogy a lány tényleg megértse őt.

Megtörtént ez a beszélgetés is.

Hihetetlen, de ez is jól sikerült! Enyhült a konfliktus, nőtt a megértés kettejük között.

Közeledett a karácsony és a fiú ajándékkal akarta meglepni a lányt. Olyan meglepetés kellett, ami nem túl lehengerlő, de amiből a lány érzi, hogy olyan dolgot kap, ami azt mutatja, hogy odafigyelnek rá és ő tényleg fontos.

Az ajándékozás is jól sikerült, de ekkor még volt azért némi távolságtartás közöttük, ám ez egyre csökkent a kommunikáció növekedésével arányosan.

A fiú következő ötlete az volt, hogy januárra leszervez egy rövid utazást, amiről korábban már álmodoztak, csak valahogy sose akart összejönni. Ez is próba szerencse alapon ment, és ez is betalált: végül együtt utaztak el egy három napos síelésre.

Innentől kezdve már nem volt visszaút, azóta is együtt vannak, nagyon boldogok és a fiú nem feledkezik el arról, hogy a hétköznapokon is törődni kell a párjával.

Nem azzal van baj, ha vannak célok, ha valaki keményen dolgozik és hajt. A baj akkor van, ha közben elfelejti, hogy miért is csinálja ezt. Ha elfelejti, hogy van mellette valaki, akinek szeretetet is kellene adnia, akivel teremtenie is kellene azt a kapcsolatot. Hiszen akkor mi értelme van az egésznek?

Sokat beszélek a kommunikáció fontosságáról, nem véletlenül. Ez az, ami mindig működik! Minden esetben. Csak ki kell dolgozni neki a megfelelő formát helyet és időt.

Ha úgy érzed, hogy:

-> szükséged van egy kis iránymutatásra,

-> nem találod a helyed,

-> esetleg zátonyra futottak a dolgok és nem tudod mit tegyél,

akkor ne habozz!

Jelentkezz konzultációra!  >>írj nekem!<<